Szociológia

A szociológia gyakori meghatározása: "Társadalomtudomány, a társadalom és az ember közötti kölcsönhatás tudománya."

Ez a tudomány a kognitív és a materiális társadalmi szerkezeteket is vizsgálja. A kognitív társadalmi szerkezetet egyik példája, a létrehozott vallási intézmény és a köztudatra gyakorolt hatása. Az élet-párti keresztények osztják a nézetet, miszerint az “emberi élet” a természet különálló eleme és a magzat elpusztítását pedig ellenzik. Ugyanakkor, a versengésen alapuló pénzügyi rendszer követői azt a nézetet népszerűsítik, hogy a versengés a legtermelékenyebb társadalmi állapot az ember számára.

Materiális társadalmi szerkezetek azonban nagyon szembetűnőek ; vállalatok és kormányzatok formájában léteznek, melyek erősen befolyásolják a társadalmat. Természetesen, minden materiális társadalmi szerkezet átfedésben van a kognitív szerkezetekkel, mivel mindig van egy ideológia mögöttük.

Tehát, az "emberi természet"-tel és a közösségi hatásával általános társadalomtudományi problémaként kell foglalkozni. Például a legtöbb ember úgy tanulta, hogy az emberek természetüktől fogva egymással versengőek és a társadalmi rétegződés és hierarchia is egy "természetes emberi vonás".

Ez egy téves következtetés.

Például egy oroszlán csordában a legtöbb esetben társadalmi hierarchia és erőszakos versengés figyelhető meg az élelemért. Ez a hasonlóság az embereket arra a következtetésre vezette, hogy az emberi társadalomban is természetes esemény a háború, kapzsiság, ego stb. Azonban minden esetben mellőzték környezeti feltételek meglétét. Az oroszlán csorda egy nélkülöző világban létezik ; nem képesek csapdákat állítani, és az élelem sem érhető el “igény szerint”. Vadászniuk kell és meg kell küzdeniük egymással. Ez természetes versenyt hoz létre, mivel a fennmaradás érdekében az oroszlánoknak agresszívnek KELL lenniük egymással szemben. Másfelől viszont kifejlődött a hierarchia, mivel a legerősebb oroszlánok "nyernek" és dominanciájuk rétegesen érvényesül.

Hasonlóan, a jelenlegi társadalomban ugyanez történik. Az emberek a teremtés óta ugyanolyan szűkösségben éltek, viszont ahogy az idő telt, kreativitásunknak köszönhetően, egyre “civilizáltabbak” lettünk. Az oroszlánoktól eltérően, az emberek képesek a hiányt csökkenteni, szerszámokkal és eljárásokkal képesek magukat felszabadítani az aprólékos munka és bizonyos problémák alól. E tudás birtokában láthatjuk, hogy alapjában véve, ha a hiányt meg tudnánk szüntetni, akkor az emberi viselkedésnek gyökeresen meg kellene változnia, eltávolodva a versengéstől, dominanciától és társadalmi rétegződéstől.

Hasonlóképpen, nem állják ki az idők próbáját az elavult ideológiák, ahogy az istenhívő vallás sem, melyek megegyeznek abban, hogy az emberek/társadalom egy bizonyos módon van megalkotva. Például a katolikus ideológia azt állítja, hogy az emberek “bűnnel születnek”.

Ez egy értelmetlen, elavult és primitív felfogás az emberi viselkedésről. Hitler és Gandhi között semmi különbség nem volt csecsemő korukban... a személyt, és ezáltal a társadalmat, környezete formálja és vice versa.

Tehát, a valódi társadalmi változás, csak az aberrált emberi viselkedést okozó és társadalmunkat szennyező, környezeti tényezők eltávolításával hozható létre. Börtön, rendőrség és törvények csak foltozgatják a problémát, és a tendenciát nézve, valójában hosszútávon rontanak a helyzeten.

Végül, az emberi viselkedés javításához kultúránk újratervezése szükséges.