Az eszköz a cél :

Szándékunk helyreállítani az alapvető szükségleteket és a faj környezettudatosságát azon legfrissebb felfogás támogatásával, hogy kik és mik vagyunk igazán, együtt azzal, hogy a tudomány, a természet és a technológia (nem pedig a vallás, a politika és a pénz) személyes növekedésünk kulcsai, nemcsak mint az egyes embereké, hanem mint a civilizációé, mind szerkezetileg és szellemileg. E tudatosság a központi vetülete, a természet törvényeinek fejlődő és szimbiotikus elemeinek felismerése és ezen fogalmakhoz való igazodás, mint a személyes és társadalmi szokásaink alapja, amely a földi életet egy olyan rendszerré tudja és fogja virágoztatni, ami pozitív módon folyamatosan nő, ahol a negatív szociális következmények, mint például a társadalmi rétegződés, háború, a elfogultság, elitizmus és a bűnözői tevékenység folyamatosan csökkennek, és végül idealisztikusan eltűnnek az emberi viselkedés spektrumából.

Ezt a lehetőséget persze a legtöbb embernek nagyon nehéz elfogadni, mert társadalmilag úgy lettek formálva, hogy azt gondolják a bűnözés, a korrupció és a becstelenség az "ahogy a dolgok működnek", és mindig lesznek emberek, akik visszaélnek, bántják és kihasználják a többieket. A vallás a legnagyobb támogatója ezen propagandának, mivel a "mi és ők" vagy a "jó és a rossz" mentalitás elősegíti e téves feltevést. A valóság az, hogy egy olyan társadalomban élünk, amely hiányt produkál. Ezen hiány következményeként, az embereknek önfenntartó módon kell viselkedniük, még akkor is, ha ezért csalniuk és lopniuk kell, hogy megkapják, amit akarnak.

Kutatásunk megállapította, hogy a hiány egyike az abnormális emberi viselkedés legalapvetőbb okainak, noha a neurózis komplex formáihoz is vezet. Egy statisztikai pillantást vetve a drogfüggőségre, a bűnözésre és a bebörtönzöttségi adatokra, azt a nyomort és azokat egészségtelen társadalmi körülményeket találjuk a cselekedetek hátterében, melyek az ilyen viselkedésre kötelezett emberek élettapasztalatait foglalják magukban. Az ember nem jó vagy rossz ... ezek folyamatos, örökké változó megfogalmazásai az életben tapasztaltaknak, melyek befolyásolják azokat. Az emberi lét "minősége" (ha lehet így mondani) közvetlenül kapcsolódik a neveléshez, és így a hitrendszerhez, melyben formálva lett. Ezen egyszerű valóság nagyon félre lett értve és a mai ember primitíven azt gondolja, hogy a verseny, a kapzsiság és a korrupció az emberi viselkedés örökletes elemei, ezért kellenek a börtönök, a rendőrség és így az eltérő ellenőrzés hierarchiák annak érdekében, hogy a társadalom foglalkozzon ezen "tendenciákkal". Ez teljesen logikátlan és hamis.

Kiindulási pont, hogy a dolgok alapvető jobbá tétele érdekében, a mögöttes okokat kell megcélozni. A jelenlegi társadalmunk "büntető" rendszere elavult, embertelen és eredménytelen. Amikor egy sorozatgyilkost elfognak, a legtöbb ember tombolva halált üvölt erre a személyre. Ez visszalépést jelent. Egy igazán józan társadalom, amely megérti, hogy mik vagyunk és hogyan jött létre értékrendszerünk, az egyén erőszakos cselekményének okait keresné. Ez az információ átkerülne egy kutatási részleghez, amely megállapítaná, hogy hogyan lehet megállítani oktatás révén az ilyen feltételek bekövetkezését.

Ideje abbahagyni a foltozgatást. Itt az idő egy a mai tudásunknak megfelelő, új társadalmi megközelítésre. Sajnos, a társadalom ma még nagyrészt az elavult, babonás véleményeken és állásfoglalásokon alapszik.

Azt is fontos kiemelni, hogy nincsenek utópiák vagy vég. Az összes bizonyíték egy minden szinten zajló, örökös változásra utal. Ellenben, mindennapi életünk személyes cselekedetei azok, amik formálják és továbbörökítik a létrejött társadalmi rendszert. Paradox módon, mégis a környezetre gyakorolt hatásunk az, amely jövőnket megteremti és ezáltal világnézetünket is. A valódi változás, ezért nemcsak a személyes fogalmak és döntések kiigazításával jön létre, hanem ugyanúgy a társadalmi struktúrák változásával, amelyek befolyásolják ezen fogalmakat és döntéseket.

Az elit hatalmi rendszer hosszú távon kevésbé érintett a hagyományos tiltakozás és politikai mozgalmak által. Túl kell lépni ezen "ellenállás létrehozásán" és egy sokkal erősebb eszközzel dolgozni: Abbahagyjuk a rendszer támogatását, míg folyamatosan szorgalmazzuk a tudást, a békét, az egységet és az empátiát. Nem tudunk "harcolni a rendszerrel". A gyűlölet, a harag és a "háborús" mentalitás nem jelent változást, mert állandósítják ugyanazon eszközöket, melyeket először is a korrupt módon létrehozott hatalmi rendszerek az ellenőrzés fenntartására használnak.

Torzulás és Tehetetlenség

Ha megértjük, hogy minden rendszer fejlődésben és folyamatosan az evolúció bizonyos állapotában van, valamint a tényt, hogy mindannyian szimbiotikusan kapcsolódunk a természethez és egymáshoz a legegyszerűbb, de mégis mély módon, kényszerítve annak megvalósítását, hogy személyes integritásunk nem lehet fontosabb a társadalom többi részének integritásánál és így látni fogjuk, hogy milyen eltorzultak és elmaradottak a szociális létesítményeink és állandósításuk nagyrészt oka a társadalom szociális instabilitásának. Például, a monetáris rendszer már hosszú ideje tekinthető egy pozitív társadalmi erőnek, a ösztönzés és fejlődés igénye miatt. Reálisan nézve a monetáris rendszer a megosztás és diktatórikus ellenőrzés közvetítő közegévé vált.

Az "oszd meg és uralkodj" elv végső formájának alapfeltevései: (1) Harcolnunk kell egymással, hogy életben maradjunk. (2) Az embereknek ez az"ösztönző" jutalmazás kell, hogy bármi értelmeset tegyenek.

Ami az 1. illeti (meg kell küzdenünk egymással, hogy életben maradjunk); ezen jellemzője a "versenynek" biztosítja a korrupciót a rendszerben a társadalom minden szintjén, alapul véve a "mi vagyunk ellenük" elvet. Sokan azt állítják, hogy a "szabadpiaci rendszer" jó ... de ez modern napjainkban már korrupt a rossz politika, kivételezés, támogatások, stb miatt. Azt feltételezik, hogy ha egy "tiszta" szabadpiac kibontakozására volna lehetőség, akkor az rendben lenne. Ez nem igaz, mivel amit ma látunk, az a szabad piac a munkában, annak minden megkülönböztető előnyével és korrupciójával. Nincs törvény, mely valaha meg tudná állítani a bennfentes kereskedelmet, összejátszást, monopóliumokat, munkaügyi visszaéléseket, környezetszennyezést, a tervezett elavulást vagy hasonlókat ... Ez az, amit a verseny-alapú rendszer hibátlanul generál, mert abból a megfontolásból indul ki, hogy nyereségért használ ki másokat. Pont.

Meg kell kezdeni az átmenetet ezen elnyomó ideálok elhagyásával és tovább haladni egy rendszer felé, amely az emberek támogatására "tervezett"... nem pedig rákényszeríteni őket arra, hogy harcoljanak életben maradásuk érdekében.

Ami a 2. illeti (Az embereknek ez az "ösztönző" jutalmazás kell, hogy bármi értelmeset tegyenek.), Általában ez csak bizonyos emberek szomorú és hihetetlenül negatív szemszöge. Azt feltételezni, hogy egy személy "strukturálisan motivált" vagy "kényszerítve" kell legyen egy cselekedetre, az csakis abszurd lehet. Gondolj vissza, amikor a gyermek voltál és fogalmad sem volt a pénzről. Játszottál, kíváncsi voltál és sok mindent csináltál ... miért? Mert akartad. Azonban az idő előrehaladtával, rendszerünkben a természetes kíváncsiságot és a saját motivációt elidegenítik az emberektől, mivel rákényszerülnek arra, hogy életbenmaradásuk érdekében megfeleljenek egy különleges, csoportokra osztó, szinte előre definiált munkaügyi rendszernek. Ez viszont sokszor természetes lázadást teremt a személyben a kényszerű kötelezettség miatt, és így jutottunk a "szabadidő" és "munka" szeparációjához. A lustaság feltételezetten létezik, a monetáris rendszer indítványozói által (akik azt állítják, hogy ösztönzést produkál), akik nem ismerik fel ezt. Egy valódi társadalomban, az emberek követik a természetes hajlamaikat és nem azért közreműködnek munkájukkal a társadalomban, mert "fizetnek" érte, hanem a nagyobb tudatosság miatt, melyben felismerik, hogy a társadalmi közreműködésük éppúgy segít nekik, mint mindenki másnak. Célunk e fokozott tudatosság állapotát kommunikálni. Az egyén közreműködésének jutalma a társadalmi jólét ... , amely pedig elősegíti a saját jólétét is.

Tehát, fontos azt megérteni, hogy a világot jelenleg tagadhatatlanul, egy kis csoport intézmények magas pozícióiban lévő domináns ember befolyásolja, akik a leginkább meghatározzák az üzleti- és pénzügyi társadalmat. A létesített kormány a vállalatok és a bankok befolyásával és hatalmával karöltve tevékenykedik.

Az élet vérkeringése a pénz, valójában egy illúzió, aminek most csekély jelentősége van a társadalomra és eszközt szolgáltat a manipulációra és megosztásra, emellett a társadalmi szervezet egy típusának, ami garantálja az elitizmust, bűnözést, háborút és a társadalmi rétegződést.

Egyidejűleg, a személyek megtanulták, hogy "helyesnek" lenni az, ami az embert értékessé teszi. A "helyes" létnek ez az állapota, közvetlenül kapcsolódik magukhoz, a társadalom uralkodó értékeihez. Ezért azokat, akik elfogadják és támogatják a társadalmi rendszer álláspontját "rendesnek" tekintik, míg azok, akik nem értenek egyet, "abnormálisnak", sőt "felforgatónak" tekinthetők. Legyen szó akár az egyedülálló társadalmi hagyomány dogmájáról vagy a világméretű vallási intézmény felé való átrendeződésről, az alap ugyanaz: a szellemi materializmus.

Ahogy egyre inkább felismerjük, azt hogy a tudás, így intézményeink is, folyamatosan fejlődik, változik, láthatjuk azt hogy egy olyan hitrendszer eleve bukásra van ítélve, ami azt állítja, hogy tud valamit anélkül hogy vitának helyet adna. E torzulás királya a vallás - melynek alapja a hit -, mivel azt állítja, hogy határozottan tud valamit a legösszetettebb és legmegfoghatatlanabb témáról - az emberiség eredetéről -, ami egyszerűen nem lehetséges egy folyamatosan fejlődő univerzumban. Ugyanakkor és ebből következően, emberek akiket arra kondicionáltak, hogy feltétel nélkül mindent fogadjanak el, amit ezek a rendszerek terjesztenek, éppolyan veszélyesek, mint maguk a hatalmi rendszerek, mivel így a rendszer önkéntes védelmezőjévé válnak. Ez minden rendszerre érvényes, különösen politikai, pénzügyi és vallási rendszerekre, mivel az emberek öntudata eggyé válik az egyes ország, vallás vagy üzleti etikett dogmáival. Gyakran nagyon nehéz embernek megváltozni, mivel öntudatuk szorosan összefügg azokkal az ideológiákkal, amik rájuk lettek kényszerítve.

Ezért az ország dogmáit éltetik személyes becsületességük (ahogy ők látják) érdekében . Meg kell állítanunk ezt a körforgást, mivel ez nemcsak a személyes, hanem társadalmi fejlődésünket is megbénítja.

Az Igazság és az Átmenet

Amint megértjük azt, hogy személyes jólétünk minősége közvetlenül összefügg a Földével, az élővilágéval és a többi emberével, akkor az út nyitva áll majd előttünk. Mihelyst megértjük, hogy a tudomány, technológia és így az emberi kreativitás az, ami haladásunkat az életben biztosítja, akkor képesek leszünk felismerni a személyes és társadalmi haladással szembeni igazi elvárásainkat. Ezen pontok után láthatjuk, hogy a vallás, a politika és a pénz, illetve a versengés alapú munkapiac a társadalmi működés elavult módjai, melyeket most már kezelnünk kell és túllépni rajtuk. Küldetésünk egy olyan társadalom létrehozása, amely pénz és politika nélkül működik, miközben a babonáknak időt adva arra, hogy a virágzó oktatás réven kidolgozzák magukat. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy másik embernek megmondja, hogy miben higgyen, mivel egyetlen ember sem ért egyetlen dolgot se teljességében. Azonban, ha odafigyelünk az élet természetes folyamataira, láthatjuk hogyan tudunk a természethez igazodni és így az előttünk álló út tisztább lesz.

Például többen a bolygó túlnépesedése miatt aggódnak, miközben önkényes alakok, mint például Henry Kissinger, nagyon ijesztő kijelentéseikben azt állítják, hogy valamiféle “létszámcsökkentés” szükséges. Ez persze nagyon rémisztően hangzik. Azonban az eredeti kérdés megmarad: A növekvő populáció kérdése valóban olyan nagy probléma? A válasz az, hogy tudományos szempontból a Föld a mostani népesség többszörösét is elbírná, ha erre szükség lenne, amennyiben a magas technológia alkalmazásra kerülne. A bolygó felszínének 70%-a víz, ezért a következő lépés a tengeri városok létrehozása lehetne (Jacque Fresco egyik projektje a sok közül). Ugyanakkor az élet működéséről szóló oktatás tájékoztatni fogja az embereket sokasodásuk következményeiről és a populáció természetesen fog csökkenni, ahogy az emberek felismerik, hogy szoros összefüggésben vannak a bolygóval és annak ellátási képességével. Valójában, az egyetlen igazságos “kormányzat” ami létezhet, az a Föld és nyersanyagai. Ebből kiindulva minden lehetőség megvizsgálható. Ezért szükség van az országok intellektuális egyesülésére, mert a legfontosabb információ a faj részére az a tudás lehet, ami egy teljes és nagyon részletes felmérés eredménye, amely megmutatja, hogy a bolygón mi is áll rendelkezésünkre. Éppúgy, mint amikor egy pár hektárnyi földet mérünk fel, mielőtt eldöntjük mire is használjuk majd. A Föld optimális használatához ennek meg kell történnie, hogy mint faj tudjuk, mire van lehetőségünk a nyersanyagok szempontjából.

Természetesen, sokan akik fontolóra veszik a fenti gondolatokat, megkérdezik majd: “Hogyan lehetne mindezt megvalósítani, amikor még mindig ebben az eltorzult életrendben élünk? Hogyan kezdjük el az átalakulást?” A válasz: valahol el kell kezdenünk. Egy személy vagy egy közösség többféle dolgot is tehet, ami elkezdheti e jövőkép formálását. A legfontosabb lépés a felvilágosítás.

Segítségét köszönjük.